|
Lyric provided by www.seekalyric.com |
Nincs, már nincs vígasz, ne remélj feloldozást, nincs, ki megbocsátana már ilyen árulást! éj-mélybe visznek a lábaim, és a szélbe suttogom átkaim! Ázom, fázom a szélben, ahogy a fák, Tízszer tízezer álmot gondolok át, égtél, tüzet ígértél, hazug a szád! Tõlem össze is dõlhet ez a világ! Kár, hogy engem fûtött csupán a lángolás, Kár, hogy haragos lett nagyon a búcsúzás! Arcodba vágtam, hogy: felejts el! De közben vártam, hogy átölelj! Ázom, fázom a szélben, ahogy a fák, Tízszer tízezer álmot gondolok át, égtél, tüzet ígértél, hazug a szád! Tõlem össze is dõlhet ez a világ! |