|
Lyric provided by www.seekalyric.com |
A narancsnak öltözött, Nap, ha hozzád ér, Engedd meg hogy én legyek Az árnyékot adó falevél. A nagy fagyok előtt, Hogy pár percünk legyen, Majd én leszek a pilótád Aki átrepít a jéghegyen. Néha kevés egy élet, Néha elég egy perc, Ahhoz hogy meghódítsd Azt, akit majd a sírig ölelsz. Néha kevés egy élet, Néha elég egy perc, Ahhoz hogy meghódítsd Azt, akit majd a sírig ölelsz. Csak egyszer kellett valakinek, Rám várnia. Hisz tovább tartott az utam, Mint a leghosszabb kálvária. S van, hogy senkit nem érdekel, Hogy milyen illatú a kertem, Mert én nem érem el őt, És a másik nem ér el engem. Néha kevés egy élet, Néha elég egy perc, Ahhoz hogy meghódítsd Azt, akit majd a sírig ölelsz. Néha kevés egy élet, Néha elég egy perc, Ahhoz hogy meghódítsd Azt, akit majd a sírig ölelsz. |