Semmi sincs, csak fénytelen éj
Csak szótlan bánat, hiú remény
Nincsen hûség, nincs szerelem
Nincs simitó kéz nekem

Kinek mondjam el vétkeimet
És a megbocsátást kitõl kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, Istenem?

Hideg az éj, de fényre vágyom
Mint délre húzó fecskepár
Testem kihûlt álom csupán
De lelkem szunnyadó tûzmadár

Kinek mondjam el vétkeimet
És a megbocsátást kitõl kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, Istenem?

Ne kínozz
Hisz elótted állok põrén
Bekötött szemekkel
Istenem mondd miért?

Könnyek nélkül sírok
A meg sem született gyermekemnek

Hogyan mondjam el vétkeimet
És a megbocsátást kitõl kérjem
Kinek mondjam el vétkeimet
A bûneimmel kell, hogy éljek
A megbocsátást kitõl kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, Istenem?