Nézz szét jól, éled a város, s a tavaszi ragadozó
Vedli a bõrt, és kiforgatja a zsebeid és a szót
A pláza-láza folyton rázza, ha a tárcádba túr
S te ott maradsz megbabonázva, mert a Nõ nagy úr

Mennyit ér neked egy éj, ha megvan az ára?
Sokba kerül utána a fiztett szenvedély

Mindig kér, kér, s ha van elég léd, mindent megtesz
Csak kér, kér, s ha nem elég szép, búcsút rendez, s lelép

Bármire kész, és ha elkap, a mûanyag idomok
Nyelik a pénzt, mert minden testrészt más balektól kapott
A véred szívja, a pénzed szórja, csak nagyban játszik
Több mint aminek mondja, de kevesebb mint aminek látszik

Néha úgy érzed mindent megér, de drága a hála
Nem megy hitelbe nála a fizetett szenvedély

Mindig kér, kér, s ha van elég léd, mindent megtesz
Csak kér, kér, s ha nem elég szép, búcsút rendez
Mert kér, kér, s ha van elég léd, mindent megtesz
És kér, kér, s ha nem elég szép, búcsút rendez, s lelép

Vigyázz, vigyázz!

Mindig kér, kér, s ha van elég léd, mindent megtesz
Csak kér, kér, s ha nem elég szép, búcsút rendez
Mert kér, kér, s ha van elég léd, mindent megtesz
És kér, kér, és kér, és kér, és kér, és kér, mindent megtesz, mindent elvesz, lelép, lelép, lelép, lelép, lelép, lelép...